A válást követően a gyermekek sorsát érintő legfontosabb kérdés rendszerint az, hogy a szülői felügyeleti jog miként alakul, illetve van-e lehetőség váltott gondoskodás elrendelésére. A bíróságok ugyanis minden esetben a gyermekek érdekét helyezik előtérbe, azonban nem ritka, hogy a gyermekek maguk is eltérően vélekednek arról, melyik szülőnél szeretnének élni. Egy friss kúriai döntés éppen ezt a kérdést vizsgálta: vajon a testvérek érdeke automatikusan azonosnak tekinthető-e, vagy minden gyermek esetében külön kell mérlegelni, milyen rendezés szolgálja leginkább a fejlődését?
A Kúria szerint a válasz egyértelmű: a gyermekek érdeke nem feltétlenül azonos, ezért a szülői felügyelet rendezésekor vagy újrarendezésekor minden gyermeket önálló személyiségként kell vizsgálni.
A szülői felügyeleti jog módosítása nem automatikus
A magyar családjogi szabályozás alapján a korábban jogerősen rendezett szülői felügyeleti jog csak akkor módosítható, ha a körülmények lényegesen megváltoztak, és az új rendezés a gyermek érdekét szolgálja.
A vizsgált ügyben az apa azt kérte, hogy a bíróság változtassa meg a korábbi döntést. Elsődlegesen azt szerette volna elérni, hogy a gyermekek nála éljenek, másodlagosan pedig a váltott gondoskodás elrendelését kérte. Érvelésének középpontjában az állt, hogy a gyermekek időközben kifejezték: több időt szeretnének vele tölteni, sőt egyikük nála szeretne élni.
A bíróság által kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő megállapította, hogy mindkét gyermek ítélőképes, vagyis képes életkorának megfelelően felmérni döntése következményeit. Ugyanakkor a két gyermek nem ugyanazt szerette volna: az idősebb gyermek egyértelműen az apai gondoskodást részesítette előnyben, míg a fiatalabb gyermek továbbra is az édesanyjával kívánt élni.
A váltott gondoskodás feltételei
Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a váltott gondoskodás, amelynek lényege, hogy a gyermek jelentős időt tölt mindkét szülőnél, és a szülők a mindennapi nevelési feladatokat megosztva látják el.
A bírósági gyakorlat azonban következetes abban, hogy a váltott gondoskodás nem valamelyik szülő joga, hanem olyan megoldás, amely kizárólag akkor rendelhető el, ha az a gyermek érdekét szolgálja. Ehhez jellemzően szükséges, hogy a szülők legalább minimális szinten képesek legyenek az együttműködésre, és a gyermek életkörülményei is lehetővé tegyék ezt a rendszert.
Az ügyben eljáró szakértő szakmai szempontból támogatta a váltott gondoskodás bevezetését. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően közös szülői felügyeletet és heti váltásban megvalósuló gondoskodást rendelt el mindkét gyermek esetében.
A testvérek érdeke nem automatikusan azonos
A jogvita legfontosabb kérdése az volt, hogy mi történjen akkor, ha két testvér eltérően nyilatkozik saját jövőjéről.
A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy míg az idősebb gyermek esetében indokolt a váltott gondoskodás fenntartása, addig a fiatalabb gyermek esetében ez nem szolgálja kellően a gyermek érdekét. Nála hangsúlyosabb volt az anyához való kötődés, valamint az a kifejezett kívánság, hogy továbbra is vele éljen.
Az apa ezt vitatta, arra hivatkozva, hogy a testvéreket csak kivételes esetben lehet „szétválasztani”, és a gyermekek közötti szoros kapcsolat miatt mindkettőjük esetében ugyanazt a rendezést kellett volna alkalmazni.
A Kúria azonban nem fogadta el ezt az érvelést.
Mit mondott a Kúria?
A döntés legfontosabb üzenete, hogy a testvérek együtt nevelkedése valóban fontos szempont, de nem írhatja felül az egyes gyermekek egyéni érdekét.
A Kúria hangsúlyozta, hogy minden gyermek önálló személyiség, saját érdekekkel, kötődésekkel és jövőképpel rendelkezik. Emiatt nem lehet abból kiindulni, hogy ami az egyik gyermek számára kedvező, az automatikusan a másik számára is az.
Különösen jelentős szerepet kap az ítélőképes gyermek véleménye. Ha a gyermek megfelelő érettséggel rendelkezik ahhoz, hogy megalapozott véleményt alkosson saját jövőjéről, akkor ezt a bíróságnak kiemelt súllyal kell figyelembe vennie.
A Kúria szerint tehát nem jogsértő, ha a testvérek esetében eltérő nevelési vagy gondozási modell kerül kialakításra, amennyiben ez szolgálja az egyes gyermekek legfőbb érdekét.
A testvérek külön elhelyezése nem feltétlenül jelent elszakítást
A döntés egy másik fontos tanulsága, hogy a testvérek eltérő lakhatási rendje önmagában nem jelenti a testvéri kapcsolat megszakadását.
A bíróság rámutatott arra, hogy a gyermekek akkor is jelentős időt tölthetnek együtt, ha egyébként nem azonos módon rendezik a szülői felügyelet gyakorlását. A testvéri kapcsolat fennmaradása tehát nem kizárólag azon múlik, hogy a gyermekek minden nap ugyanabban a háztartásban élnek-e.
A vizsgált ügyben a bíróság külön értékelte azt a körülményt, hogy a kapcsolattartási rend mellett a testvérek továbbra is rendszeresen találkozhatnak és közös időt tölthetnek együtt.
Mit jelent ez a gyakorlatban a szülők számára?
A döntés fontos üzenetet hordoz minden olyan szülő számára, aki a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a váltott gondoskodás elrendelését szeretné elérni.
A bíróság nem abból indul ki, hogy létezik minden gyermek számára megfelelő modell. A kérdés minden esetben az, hogy az adott gyermek számára mi szolgálja leginkább a testi, érzelmi és pszichés fejlődést. Ennek során jelentős szerepet kap
- a gyermek életkora és érettsége,
- a gyermek saját véleménye,
- a szülőkhöz való kötődése,
- a szülők együttműködési képessége,
- valamint a testvéri kapcsolat jellege.
A Kúria döntése egyértelművé tette: a szülői felügyeleti jog rendezésénél és a váltott gondoskodás elrendelésénél nem a testvérek formális együtt tartása az elsődleges szempont, hanem az egyes gyermekek egyéni érdeke. A testvérek közötti kapcsolat fontos érték, de nem írhatja felül azt a bírósági kötelezettséget, hogy minden gyermek esetében külön-külön vizsgálja meg, mi szolgálja legjobban a jövőjét.
