Új lapon nyílik meg

Amikor a bíróság nem rendelhet el „burkolt váltott gondoskodást” – Mit mond a Kúria a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás kapcsolatáról?

Amikor a bíróság nem rendelhet el burkolt váltott gondoskodást – Mit mond a Kúria a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás kapcsolatáról

Szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás: hol húzódik a határ?

A gyermekelhelyezési és szülői felügyeleti perek egyik leggyakoribb konfliktusforrása a kapcsolattartás mértékének meghatározása. A külön élő szülő érthetően szeretne minél több időt tölteni gyermekével, míg a gondozó szülő a mindennapi nevelés és gondoskodás folyamatosságát tartja elsődlegesnek. De vajon meddig terjedhet a bíróság mozgástere a kapcsolattartás szabályozásakor? Elrendelhető-e olyan kapcsolattartás, amely gyakorlatilag a váltott gondoskodással válik egyenértékűvé?

Egy jelentős kúriai döntés világos választ adott erre a kérdésre, és fontos iránymutatást fogalmazott meg a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás viszonyáról.

A szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás nem ugyanaz

A családjogi vitákban gyakran keveredik a két jogintézmény. A Kúria azonban hangsúlyozta, hogy a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás egymástól elkülönülő jogi kategóriák.

A szülői felügyeleti jog magában foglalja többek között:

  • a gyermek nevelését,
  • gondozását,
  • tartózkodási helyének meghatározását,
  • mindennapi életének szervezését,
  • a gyermekkel kapcsolatos alapvető döntések meghozatalát.

A kapcsolattartás ezzel szemben azt biztosítja, hogy a külön élő szülő és a gyermek között fennmaradjon a személyes és érzelmi kapcsolat. Célja nem a napi nevelési feladatok megosztása, hanem a szülő-gyermek kapcsolat megőrzése.

A Kúria kiemelte, hogy a kapcsolattartás szabályozása nem válhat a szülői felügyelet részjogosítványainak átruházásává.

Mit jelent a váltott gondoskodás?

A gyakorlatban egyre gyakrabban merül fel a váltott gondoskodás igénye, amikor a gyermek megközelítőleg azonos időt tölt mindkét szülőnél.

A váltott gondoskodás előnye lehet, hogy a gyermek mindkét szülővel szoros kapcsolatban maradhat, és egyik fél sem szorul háttérbe. A családjogi jogvitákban ugyanakkor gyakran felmerül a kérdés, hogy ezt a megoldást a bíróság a szülők egyetértése hiányában is elrendelheti-e.

A Kúria álláspontja szerint a váltott gondoskodás lényegét tekintve a közös szülői felügyelet egyik megjelenési formája. Ez azt jelenti, hogy a gyermek mindennapi gondozásában és nevelésében mindkét szülő ténylegesen részt vesz.

Éppen ezért nem lehet egyszerre kizárólagos szülői felügyeletről és olyan kapcsolattartásról beszélni, amely a gyermek életének felét a külön élő szülő háztartásában biztosítja.

A kapcsolattartás keretjogszabályi jellege sem korlátlan

A családjogi szabályozás a kapcsolattartás vonatkozásában szándékosan tág mozgásteret biztosít a bíróság számára. A pontos időtartam és a kapcsolattartás formája mindig az adott gyermek élethelyzetétől függ.

A Kúria azonban hangsúlyozta, hogy a kapcsolattartás keretjogszabályi jellege nem jelenti azt, hogy a bíróság tetszőleges tartalmú rendelkezéseket hozhat.

A bírói mérlegelésnek ugyanis vannak anyagi jogi korlátai.

E korlátok közül a legfontosabb, hogy a kapcsolattartás szabályozása nem sértheti a gondozó szülő törvényen alapuló jogait és kötelezettségeit. Ha ugyanis a gyermek a kapcsolattartás címén gyakorlatilag ugyanannyi időt töltene a külön élő szülőnél, mint a gondozó szülőnél, akkor a külön élő szülő a szülői felügyelet egyik legfontosabb részjogosítványát – a napi gondozást és nevelést – gyakorolná.

Ez pedig már túlmutatna a kapcsolattartás keretein.

Miért fontos a szülők megállapodása?

A Kúria döntése külön hangsúlyt helyezett a szülői autonómiára.

Ha a szülők egymással együttműködve úgy látják, hogy gyermekük érdekét a közel egyenlő időtartamú gondoskodás szolgálja, erre jogszabályi akadály nincs. Megállapodhatnak akár olyan kapcsolattartási rendszerben is, amely a gyermek idejét nagyjából azonos arányban osztja meg.

Más a helyzet azonban akkor, ha nincs megállapodás.

Ilyenkor a bíróság nem hozhat olyan ítéletet, amely a kapcsolattartásra hivatkozva valójában a közös szülői felügyelet vagy a váltott gondoskodás tartalmát valósítja meg a gondozó szülő akarata ellenére.

A Kúria szerint ez a megoldás „burkoltan” a szülői felügyeleti jog részleges átruházását eredményezné, amelyre a bíróság nem jogosult.

A gyermek érdeke továbbra is elsődleges

A döntés ugyanakkor nem a kapcsolattartás szűkítését kívánja elősegíteni.

A Kúria kifejtette, hogy a gyermek alapvető joga a külön élő szülővel való rendszeres és közvetlen kapcsolat fenntartása. A modern bírói gyakorlat már régen túllépett a korábban szokásos kéthetenkénti hétvégés kapcsolattartási modellen.

Napjainkban általánossá vált, hogy a gyermek:

  • hét közben is találkozik a külön élő szülővel,
  • több éjszakát tölthet nála,
  • az ünnepeket váltott rendben tölti,
  • az iskolai szünetek jelentős részét vele töltheti.

A gyermek érdekének védelme azonban nem vezethet oda, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyja a szülők eltérő jogi státuszát.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A döntés egyik legfontosabb üzenete, hogy a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás közötti határvonalat a bíróságoknak minden esetben tiszteletben kell tartaniuk.

Ha az egyik szülő gyakorolja kizárólagosan a szülői felügyeletet, akkor a kapcsolattartás nem alakítható át olyan rendszerré, amely a gyermeket a két szülő között közel egyenlő időtartamban osztja meg a gondozó szülő hozzájárulása nélkül.

A Kúria szerint ugyanis a kapcsolattartás célja a szülő-gyermek kapcsolat fenntartása, nem pedig a szülői felügyelet áttételes megosztása.

Összegzés

A Kúria megerősítette, hogy a kapcsolattartás és a szülői felügyeleti jog eltérő jogintézmények. Bár a kapcsolattartás szabályozása során a bíróság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, ez a szabadság nem korlátlan. A kapcsolattartás nem lehet eszköz arra, hogy a bíróság a szülők megállapodása nélkül, burkoltan váltott gondoskodást vagy részleges közös szülői felügyeletet hozzon létre.

A kúriai döntés egyértelművé tette: kizárólagos szülői felügyelet esetén a gondozó szülő jogait és kötelezettségeit a kapcsolattartás szabályozása nem írhatja felül, még akkor sem, ha a gyermek érdekére történik hivatkozás. Ez az álláspont ma már a családjogi ítélkezési gyakorlat egyik meghatározó kiindulópontjának tekinthető a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás rendezésével kapcsolatos perekben.

Felveszem a kapcsolatot

Igaz történetek

Váltott gondoskodás vagy külön utak?

Váltott gondoskodás vagy külön utak? – Mit mond a Kúria a testvérek elhelyezéséről és a szülői felügyeleti jogról?

Mikor rendelhető el a váltott gondoskodás, és mikor válhat indokolttá a testvérek eltérő elhelyezése? A Kúria legújabb döntése fontos iránymutatást…
Tovább olvasom
Újra lehet osztani a lakást válás után?

Újra lehet osztani a lakást válás után? – Amit a lakáshasználat módosításáról tudni kell

Módosítható a váláskor kötött lakáshasználati egyezség? A Kúria szerint igen, de csak kivételes esetekben, és ilyenkor a szerződésmódosítás szigorú szabályai…
Tovább olvasom
Tartásdíj-emelés váltott gondoskodás mellett?

Tartásdíj-emelés váltott gondoskodás mellett? Meglepő választ adott a Kúria

Emelhető a tartásdíj, ha a gyermekek költségei jelentősen nőttek? Egy friss kúriai döntés szerint a válasz nem mindig egyértelmű. Kiderült,…
Tovább olvasom
Szülői felügyeleti jog vagy váltott gondoskodás?

Szülői felügyeleti jog vagy váltott gondoskodás? A Kúria fontos üzenete elvált szülők számára

Mikor rendelhető el a váltott gondoskodás, és mikor nem? A Kúria kiemelt döntése szerint a szülői felügyeleti jog kizárólagos gyakorlása…
Tovább olvasom
Nem minden szoba számít közös otthonnak – Mit tekint a bíróság utolsó közös lakásnak váláskor?

Nem minden szoba számít közös otthonnak – Mit tekint a bíróság utolsó közös lakásnak váláskor?

Lakáshasználati vita válás után? A Kúria szerint nem az egész ingatlan, hanem csak az a lakrész minősül utolsó közös lakásnak,…
Tovább olvasom
Élettársi közös vagyon és közös hitel: ki fizeti a számlát a szakítás után?

Élettársi közös vagyon és közös hitel: ki fizeti a számlát a szakítás után?

Élettársi közös vagyon megosztása esetén hogyan kell elszámolni a közös hitelt? Egy fontos kúriai döntés bemutatja, mikor hagyható figyelmen kívül…
Tovább olvasom
Lottónyeremény válás esetén: közös vagyon vagy különvagyon?

Lottónyeremény válás esetén: közös vagyon vagy különvagyon? A Kúria fontos választ adott

A házassági vagyonjogi viták egyik leggyakoribb kérdése, hogy mi minősül különvagyonnak, és mi tartozik a házastársak közös vagyonába.
Tovább olvasom
Lakáshasználati jog válás után: visszakérhető-e, amit egyszer már rendeztünk?

Lakáshasználati jog válás után: visszakérhető-e, amit egyszer már rendeztünk?

Lakáshasználati jog válás után: mikor jár ellenérték, és mi történik, ha a felek korábban már rendezték a lakáshasználatot? A Kúria…
Tovább olvasom
Közös szülői felügyeleti jog: mikor rendelheti el a bíróság akkor is, ha az egyik szülő ellenzi?

Közös szülői felügyeleti jog: mikor rendelheti el a bíróság akkor is, ha az egyik szülő ellenzi?

Mikor rendelhető el a közös szülői felügyeleti jog akkor is, ha az egyik szülő nem működik együtt? Bemutatjuk a Kúria…
Tovább olvasom
Menyasszonypénz és különvagyon a válás után: kié az esküvőn kapott pénz, és mi történik vele egy vagyonmegosztási perben?

Menyasszonypénz és különvagyon a válás után: kié az esküvőn kapott pénz, és mi történik vele egy vagyonmegosztási perben?

Különösen sok vita övezi a menyasszonypénz jogi megítélését, hiszen az esküvőn kapott készpénz-ajándékok jelentős összeget képviselhetnek, amelyet a házastársak később…
Tovább olvasom
Élettárs vagy házastárs – Mikor jár özvegyi nyugdíj, ha a jogszerző még házas volt

Élettárs vagy házastárs? – Mikor jár özvegyi nyugdíj, ha a jogszerző még házas volt?

Özvegyi nyugdíj élettársként akkor is járhat, ha az elhunyt jogilag házas volt. A Kúria szerint nem a házasság fennállása, hanem…
Tovább olvasom
Miért kell ügyvédhez menni válás előtt fHD

Miért kell ügyvédhez menni válás előtt?

A válás menete nem a beszélgetéssel kezdődik. Megmutatjuk, miért fontos, hogy először ügyvédhez fordulj, mielőtt közlöd a döntést a házastársaddal.
Tovább olvasom
Lakáshasználati jog válás után - mikor jár ellenérték, és mikor nem - Egy friss ítélőtáblai döntés tanulságai

Lakáshasználati jog válás után: mikor jár ellenérték, és mikor nem? Egy friss ítélőtáblai döntés tanulságai

Mikor jár a lakáshasználati jog ellenértéke válás után, és mikor nem? Egy friss ítélőtáblai döntés és a Kúria gyakorlata alapján…
Tovább olvasom
Amikor az életközösség véget ér - ki maradhat a közös otthonban

Amikor az életközösség véget ér: ki maradhat a közös otthonban?

Életközösség megszűnése után automatikusan visszakapja-e a tulajdonos a lakását? A Kúria friss döntése szerint a válasz nem feltétlenül. Bemutatjuk, mikor…
Tovább olvasom
Amikor az együttműködés hiánya már nem lehet kifogás

Amikor az együttműködés hiánya már nem lehet kifogás

A közös szülői felügyelet új határai a bírói gyakorlatban A magyar családjog az elmúlt években látványos szemléletváltáson ment keresztül a…
Tovább olvasom
Ki dönthet a gyermek ügyeiben válás után – Fontos kúriai döntés a szülői felügyeleti jogról

Ki dönthet a gyermek ügyeiben válás után? – Fontos kúriai döntés a szülői felügyeleti jogról

Mit jelent a szülői felügyeleti jog a gyakorlatban? Kérhet-e a különélő szülő közvetlen tájékoztatást az iskolától vagy az orvostól? Egy…
Tovább olvasom
Élettársi közös vagyon - nem tűnik el attól, hogy az egyik fél a gyermeknek ajándékozza az ingatlant

Élettársi közös vagyon: nem tűnik el attól, hogy az egyik fél a gyermeknek ajándékozza az ingatlant

Az élettársi közös vagyon megosztása során az elajándékozott ingatlan értékével is el kell számolni. Ismerje meg a Kúria friss döntésének…
Tovább olvasom
Amikor az egyik szülő felrúgja a megállapodást - mit mond a Kúria a szülői felügyeleti jogról és a kapcsolattartásról

Amikor az egyik szülő felrúgja a megállapodást: mit mond a Kúria a szülői felügyeleti jogról és a kapcsolattartásról?

Milyen következménye lehet annak, ha az egyik szülő egyoldalúan megszegi a gyermek gondozásáról szóló megállapodást? Egy fontos kúriai döntés szerint…
Tovább olvasom
Amikor a kapcsolattartás már túl sok - a burkolt közös szülői felügyelet tilalma

Amikor a kapcsolattartás már túl sok: a burkolt közös szülői felügyelet tilalma

A családjogi perek egyik visszatérő dilemmája, hogy hol húzódik a határ a szülői felügyelet és a kapcsolattartás között.
Tovább olvasom