Sokan tévednek a lakáshasználati egyezségek kapcsán
A válás során kötött lakáshasználati megállapodást sokan ideiglenes megoldásnak tekintik. Gyakran előfordul, hogy évekkel később valamelyik fél szeretné megváltoztatni a korábban kialakított használati rendet.
De vajon elegendő indok lehet-e az, hogy az egyik fél elköltözött? Vagy az, hogy a másik fél valamely családtagjának szeretne helyet biztosítani?
Egy fontos kúriai döntés szerint a válasz általában nem.
A lakáshasználati egyezség valójában szerződés
A döntés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a bíróság által jóváhagyott lakáshasználati egyezség nem pusztán bírósági határozat.
A Kúria szerint az ilyen egyezség valójában a felek szerződése, amelyet a bíróság kötelező erővel ruház fel.
Ennek jelentős következménye van a lakáshasználat későbbi módosítása szempontjából.
Ha ugyanis a felek korábban egyezséggel rendezték a használatot, akkor annak megváltoztatására nem automatikusan a családjogi szabályok alkalmazandók.
Milyen szabályok szerint lehet módosítani a lakáshasználatot?
A Kúria kimondta, hogy ilyen esetben a Polgári Törvénykönyv szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy a módosítást kérő félnek bizonyítania kell:
- a körülmények lényeges megváltozását;
- azt, hogy a változatlan állapot a lényeges jogi érdekét sérti;
- valamint a szerződésmódosítás további törvényi feltételeit.
A lakáshasználat tehát nem rendezhető újra pusztán azért, mert az egyik fél már nem lakik az ingatlanban.
Miért nem volt elegendő az elköltözés?
Az ügyben a volt házastárs arra hivatkozott, hogy az alperes már évekkel korábban másik lakást vásárolt és elköltözött.
Álláspontja szerint emiatt indokolt lett volna a korábbi lakáshasználati egyezség módosítása.
A Kúria azonban másként látta.
A döntés szerint az a körülmény, hogy a tulajdonostárs saját elhatározásából máshol rendezi be az életét, önmagában nem jelenti azt, hogy elveszíti a használati jogát.
A tulajdonjog egyik legfontosabb részjogosítványa ugyanis maga a használat joga. Ettől valakit csak megfelelő jogi indok fennállása esetén lehet megfosztani.
Mi számít lényeges jogi érdeknek?
A kúriai döntés szerint nem elegendő az általános kényelmi vagy gazdasági szempontokra hivatkozni.
A lakáshasználat módosítását kérő félnek bizonyítania kell, hogy olyan jelentős körülményváltozás következett be, amely miatt a korábbi megállapodás fenntartása számára súlyos jogi érdeksérelmet okoz.
Az adott ügyben például a felperes arra hivatkozott, hogy beteg testvérét szeretné gondozni, illetve külföldön élő gyermeke esetleges hazaköltözésére készül.
Ezeket azonban nem tudta megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani.
A Kúria ezért azt állapította meg, hogy valódi érdeksérelem nem bizonyított.
Miért fontos ez a döntés?
A határozat jelentősége túlmutat az adott ügyön.
A gyakorlatban rendkívül gyakori, hogy valamelyik volt házastárs évekkel a válás után szeretné módosítani a korábbi lakáshasználati megállapodást.
A döntés világossá teszi, hogy erre csak kivételes helyzetben kerülhet sor.
A bíróságok nem fogják automatikusan felülírni a felek korábbi megállapodását csupán azért, mert annak betartása időközben kényelmetlenné vagy kevésbé előnyössé vált.
A stabilitás a jogbiztonság része
A Kúria szerint a lakáshasználati egyezségek stabilitása önmagában is jogi érték.
Ha a felek egyszer tudatosan rendezték a használat kérdését, akkor az egyezség csak kivételesen módosítható.
Ez a megközelítés elősegíti a kiszámíthatóságot és csökkenti a válásokat követő hosszú éveken át tartó jogviták számát.
Összegzés
A kúriai döntés alapján a váláskor kötött lakáshasználati egyezség nem csupán egy egyszerű megállapodás, hanem olyan szerződés, amelyet később csak szűk körben lehet módosítani.
A módosítást kérő félnek bizonyítania kell a körülmények lényeges megváltozását és a valódi jogi érdeksérelmet. Az önkéntes elköltözés, a kényelmi szempontok vagy a bizonyítatlan jövőbeli tervek önmagukban nem elegendők a korábban rendezett lakáshasználat megváltoztatásához.
A döntés fontos üzenete, hogy a lakáshasználat kérdésében kötött egyezségek hosszú távon is komoly jogi kötőerővel rendelkeznek, ezért azok megkötésekor különösen körültekintően kell eljárni.
